Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület:

A Hegyvidék értékeinek megőrzéséért.

Egy ősi indián mondás szerint, a Földet, nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön. Az örökséget, el lehet herdálni, de a kölcsönt vissza kell adni!


"Az ember nem élhet csak emberek között,
Szüksége van a fák társadalmára.
Földet, áldott termőföldet,
csak a fák gyártanak neki.
Nap ellen, eső ellen csak a lombok védik."


/Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban/
"És igyekezzetek a városnak jólétén,
amelybe fogságra küldöttelek titeket
és könyörögjetek érette az Úrnak;
mert annak jóléte lesz a ti jólétetek."


/Jeremiás könyve 29.7./

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Híreink:


Egyesületünk fogadóórát tart minden hónap első szerdáján, 17:30 és 18:30 óra között, a XII. kerület Hajnóczy utca 16-ban levő Polgárőr Helyiségben. Polgárőreink itt várják a Lakosság közbiztonságot, természet illetve környezetvédelmet érintő bejelentéseit kérdéseit.

Mindenképpen látogass el, az aktuális programok menüpontba is.

Etter Dénes tagtársunk által szerkesztett
Sas-hegy és természetvédelem
facebook oldalt hadd ajánljuk minden kedves természet szerető figyelmébe.


TÁJÉKOZTATÓ ANYAG
az egységes európai és a nemzeti segélyhívó számok használatával kapcsolatos
tudnivalókról


Az Európai Unió területén 1991 óta működik a 112-es segélyhívószám, amely az Európa
Tanács szándékai szerint, az Unió polgárai számára minden tagállamban azonos elvek alapján
biztosítja, az egységes kapcsolatfelvétel lehetőségét a segítséget nyújtó készenléti szervekkel.
A 112-es szám szinte egész Európában, így Magyarországon is ingyenesen hívható vezetékes
illetve mobil telefonról.
Magyarországon a nemzeti segélyhívószámokat nem szüntették meg. A nemzeti
segélyhívószámokon (104 mentők, 105 katasztrófavédelmi szerv és 107 általános rendőri
feladatok ellátására létrehozott szerv), mind pedig az egységes európai segélyhívószámon
(112) kezdeményezett hívásokat országosan a Szombathelyi és a Miskolci Hívásfogadó
Központ 112-es hívásfogadó operátorai (a továbbiakban: operátor) kezelik.
2014. március 13. és 2017. március 31. között a hívásfogadó központok mindösszesen
14 469 144 hívást kezeltek, amelyből 2 952 786 volt a valós segélyhívások, 1 559 736 az információt
kérő hívások, 94 291 a rosszindulatú hívások, 9 862 331 pedig az egyéb, intézkedést nem
igénylő hívások száma. A hívásfogadó központba érkező hívásokból még mindig közel 70 %
az, ami nem igényel intézkedést.
Csak és kizárólag emberi életet, anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető, valós
veszélyhelyzetben lehet hívni a segélyhívó számot, ezáltal kérni a mentők,
katasztrófavédelem/tűzoltóság vagy rendőrség beavatkozását.

A vészhelyzet szubjektív fogalom, így azt nem lehet pontosan meghatározni, azonban az
alábbi néhány példa arra vonatkozik, hogy a készenléti szerveknek milyen esetekben van vagy
lehet intézkedési kötelezettségük:
 közvetlen vagy közvetett életveszély áll fenn, az érintett nagy mennyiségű vért veszít,
láthatóan nem kap levegőt, eszméletvesztés után nem tér magához, csillapíthatatlan
fájdalma van, baleset, súlyosabb sérülés érte (csonttörés, elállíthatatlan vérzés),
zavarttá válik, nem lehet vele kommunikálni, ön- illetve közveszélyes;
 az állampolgár súlyos, emberi élet(ek)et veszélyeztető közúti, légi, vasúti, vízi
balesetet szenvedett vagy annak résztvevője;
 több ember halálát okozó járványos megbetegedés, mérgezés vagy kábítószer túladagolása
esetén, radioaktív sugárzás, vagy veszélyes anyag kiáramlása miatt;
 az állampolgárok életében jelentős fennakadás, emberi élet(ek)et veszélyeztető
esemény történt (tűz, földrengés, árvíz, viharkár, épületomlás, gázszivárgás,
szélsőséges meteorológiai helyzet);
 valamilyen bűncselekmény szemtanúja, sértettje (pl.: emberölés, fegyveres rablás,
lopás, garázdaság, verekedés);
2
 eltűnt vagy öngyilkos szándékú személy megtalálásához kér segítséget a bejelentő,
ismeretlen kisgyermek találásáról, kánikulában zárt gépkocsiban hagyott
kisgyermekről vagy állatról, rendkívüli időjárási viszonyoknál hajléktalan személy
közterületen alvásáról van információja;
 a közlekedési jelzések megrongálódását, működésképtelenségét vagy egyéb
vészhelyzeteket (pl.: gyerekek köveket dobálnak az autóútra), közlekedési akadályokat
(pl.: közút veszélyes szennyeződése), közüzemi zavarokat (pl.: leszakadt veszélyes,
szikrázó villanyvezeték, úttestre kidőlt fa, ami a közlekedést akadályozza) észlel a
bejelentő;
 rendkívüli halál történik (pl.: vízből kivetett elhunyt személy találása), körözött vagy
elővezetni kívánt személy, vagy körözött tárgy (gépjármű, ékszer) hollétéről van
információja, talált tárgyról, elhagyott „gyanús csomagról”, állatról, esetleg
álrendőrök, házaló ügynökök, házaló adománygyűjtők működéséről van tudomása.

Mi a teendő segélyhívás kezdeményezésekor?
A segélyhívást fogadó operátor bejelentkezése után röviden, világosan, érthetően el kell
mondani, hogy mi történt. Fontos, hogy a bejelentő megőrizze a nyugalmát és elmondja a
nevét, címét, visszahívható telefonszámát. Az operátornak az esemény típusától függően –
annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, melyik készenléti szerv beavatkozására van
szükség – további információkat kell kérdeznie az állampolgártól. Az operátor által feltett
kérdésekre a minél gyorsabb segítségnyújtás érdekében, egyértelmű, lényegre törő válaszokat
adjon.
Az operátor által feltett legfontosabb kérdések:
- Hol történt az esemény?
- Mi történt?
- Kinek van szüksége segítségre?
- A bejelentő milyen telefonszámon hívható vissza?
- Van-e közvetlen életveszély?
- Vannak-e sérültek? Hány sérült van?
- Folyamatban van-e még az esemény, ha nem, akkor mennyi idő telt el az esemény
és a bejelentés bekövetkezése között?
- Van-e tűzre utaló jel?
- Szükség van-e műszaki mentésre vagy útlezárásra, forgalomirányításra?
Fontos, hogy az állampolgár a bejelentés során a lehető legpontosabban határozza meg az
esemény helyszínét, egyértelmű cím hiányában annak megközelítési módját.
3
Ezekben az esetekben NEM kell a segélyhívó számokat hívni:
- Valótlan esemény bejelentése.
- Rosszindulatú hívás kezdeményezése.
- Elfelejtette a PIN kódját.
- Szórakozni vagy játszani szeretne a telefonvonallal.
- Csak a telefon működőképességét szeretné kipróbálni.
- Kizárólag anyagi kárral járó közlekedési baleset, ahol a résztvevők meg tudnak
egyezni a felelősség kérdésében.
- Közlekedési információ kérése.
- Jogi tájékoztatás céljából.
- Általános információ kérése.
- Magántulajdonban lévő ingatlan tetőszerkezetének megrongálódása, amennyiben
életveszély nem áll fenn.
- Épületről járdára leomlott vakolat, amennyiben életveszély nem áll fenn.
- Belvíz okozta vízkár.
- Közterületi tűzcsapok meghibásodása.
- Magántulajdonban lévő ingatlanon kidőlt fa által okozott káreset, amennyiben
életveszély nem áll fenn.
- Darázsirtás és méhbefogás érdekében, amennyiben életveszély nem áll fenn.
- Hozzátartozó kórházi elhelyezésével kapcsolatos információ kérése.
- Betegszállítással és orvosi ügyeleti renddel kapcsolatos információ kérése.
- Nincs szüksége a rendőrség, katasztrófavédelem/tűzoltóság vagy a mentők
azonnali beavatkozására.
Az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik
valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak! Csak indokolt esetben lehet a 112-es
segélyhívó számot hívni!
A szabálysértés tényállásai:
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 206/C. §-a alapján: Aki az egységes európai segélyhívó számot,
illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív,
szabálysértést követ el. (Segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele)
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 175. §-a szerint: Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél
vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el.
Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv
szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre
kényszerül. (Valótlan bejelentés)
4
A SIM kártya nélküli telefonról érkező szabálysértő hívás esetén is megállapítható, hogy
honnan és milyen készülékről indították a hívást. Ebben az esetben is van lehetőség a
szabálysértési eljárás lefolytatására.
Fontos, hogy mindenki csak veszélyhelyzet esetén hívja a 104-es, 105-ös, 107-es és 112-es
segélyhívó számot! A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele és a valótlan
bejelentés szabálysértésnek minősül, ami akár százötvenezer forintig terjedő pénzbírságot,
valótlan bejelentés esetén akár elzárást is vonhat maga után!


A lovas turizmus hatása a természeti területek élőhelyeire
és talajára

A lovas, ha kimeríti a természettel harmóniában élő ember fogalmát, nem káros a
természetre. A károkozást a lovas természettől való eltávolodása, hanyagsága, a
lovaglás teljesítménysporttá alakulása, valamint a profitorientáltságú turizmus
megjelenése okozza.
A lovaglás, a lovas turizmus természetbeni károkozása lehet fizikai, kémiai, biológiai
és ökológiai jellegű.
a) Fizikai jellegű károkozás
A terhelés alapja a ló és a talaj kapcsolata. Amennyiben a lovasok fegyelmezetten, a
területen jelenlevő közlekedési utakat veszik igénybe, a károsítás minimális lehet. Ez
egyenes arányban növekszik a csapat létszámának és fegyelmezetlenségének
fokozódásával. Ha a csapat társasági eseményként értelmezi a lovas túrát, az egymás
mellett haladó lovasok, amennyiben az út melletti élőhelyet is igénybe veszik,
hozzájárulnak az élőhely pusztulásához, az útfelület térhódításához az élőhely kárára.
Ezt a folyamatot felgyorsíthatják, ha a lovasok önálló csapásokat alakítanak ki. A ló,
mivel nagy testű és viszonylag erős állat, képes zárt növényzet, csalitos
megbontására. Zavarásával, szaporodási időszakban veszélyezteti a növényzetben
megbúvó szaporulat életben maradását, az élőhelyen kialakított járatokkal egymástól
elszigetelt élőhely foltokat alakíthat ki, amely veszélyezteti az élőhely élővilágát.
A tájban élő lovas mindig a talajállapothoz illő jármódot használ. Ez nem jellemző a
virtusból lovagló, adrenalinra vágyó lovasokra. A talajállapotnak nem megfelelő
jármód fellazítja a talaj felső rétegét. Ezt nagymértékben növelheti a járóképességet
fokozó patkók alkalmazása. A fellazított felsőréteget a szél és a víz könnyen erodálja.
A lovaglás talajon történő károkozásával lejtős terepen a kerékpározáshoz hasonlóan
eróziós folyamatokat indíthat el.

b) Kémiai jellegű károkozás
A ló mint élőlény a természeti területen való mozgása közben székletet és vizeletet
ürít. A lótrágya nagyon magas nitrogéntartalma nagy károkat okoz, a tápanyag és
humuszszegény talajokon kialakult növénypopulációkban, ősgyepeken. A lovaglási
útvonalakon elszórt nagy mennyiségű trágya, mikroélőhelyeket hoz létre, amelyen az
élőhelyre nem jellemző, tápanyag és humuszigényes, idegen, invazív fajok,
gyomnövények telepedhetnek meg. A vízszintes irányú talajvízmozgás, a
mikroélőhelyek terjedését, az eredeti populáció pusztulását eredményezhetik.
A kémiai károkozás csökkenthető a lovak etetés utáni megfelelő, pihenési emésztési
idejének biztosításával, illetve a tereplovaglás előtti karámban való lovaglásával.
Ilyenkor a ló az intenzív mozgás megkezdésekor a lovarda területén ürít.
c)Biológiai jellegű károkozás
A ló takarmányozásánál elég erősen visszaszorult a helyben gyűjtött széna aránya,
helyette más termőhelyen begyűjtött, bálázott széna etetése került előtérbe. A ló
fogazata és emésztőrendszere nem képes a bejutott növényi szaporító szervek
(magok) maradéktalan feldolgozására. Ez fokozottan igaz, ha a ló etetés után rövid
idővel újra felnyergelésre kerül és intenzív mozgásra késztetik. Ennek következtében
nem zárható ki, hogy a ló természeti területen a trágyájával idegen helyről származó
gyommagvakat, invazív fajok szaporító képleteit juttatja a területre csírázó képes
állapotban. Ez ugyancsak fennáll a területre való kijárás előtti patatisztítás és
farokszőrzet alapos kifésülésének elmaradására esetén. Megállapítható, hogy a ló
farokszőrzete, kiválóan alkalmas invazív gyomok magjainak egyik területről a másikra
való áthurcolására.
d) Ökológiai jellegű károkozás
Kedvelt mozzanata a lovas túrának a gyepeken történő szabad vágta. A lovas
ilyenkor a lovat természetellenes mozgásra készteti, ezért az állat a sebesség miatt
nem tud figyelni a talajon levő élőlényekre. A ló patája elpusztíthatja a földön
fészkelő madarak fészkeit, tojásait, fiatal fiókáit és más talajon élő élőlényeket, mert
a „megriasztott” lovak patája elől a kistestű állatok, fészken ülő madarak, hüllők,
rovarok nem tudnak elmenekülni. Ez a károsítás normális mozgás során nem fordul
elő.



Szemérem sértő sikeres elfogása
Május 5.-én csütörtökön a délutáni órákban került sor a BRFK XII. kerületi Rendőrkapitányság Körzeti Megbízotti (KMB) alosztály szervezésében egy közös rendőr – polgárőr akcióra, a hegyvidéki Természet és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület részéről négy polgárőr vett részt a munkában. A cél egy a XII. került Hegyvidéken garázdálkodó szeméremsértő személy felderítése és elfogása volt. Az akciót a KMB alosztály vezetője irányította. A polgárőrök feladata az egyik kerületünkben haladó BKV busz vonalán a járatok ellenőrzése, illetve a végállomás környékének megfigyelése volt. A kapott személyleírás, és fénykép alapján az egyesület két polgárőre az egyik buszon felismerte a személyt, azonnal riasztották az akció irányítóját. A polgárőrök a rendőrök megérkezéséig szemmel tartották a személyt. A KMB alosztály vezetője egyik kollégájával az egyik következő megállóban utolérte a buszt és szintén felszálltak a buszra. Amikor a személy leszállt a buszról a rendőrök igazoltatták, és megtörtént az elfogás.


Továbbra is csökken a hazai mezőgazdasági területek madárvilága

Magyarország sem kerülte el a nagyüzemi mezőgazdaság globálisan megfigyelhető élőhely átalakításának negatív hatásait, ami nálunk a 2004-es EU csatlakozásunkat követően erősödött fel. Az adatok alapján az agrárélőhelyekhez kötődően vizsgált fajok többségét 2005-ig állandó állományadatok jellemezték, az ezt követő tíz évben viszont ezek csökkenő tendenciát mutatnak, 2010-2012 közötti legalacsonyabb értékekkel.

Az európai uniós állománytrendekhez hasonlóan a mezőgazdasági területek fogyatkozó madárfajai közül a legjelentősebb csökkenést hazánkban is a hosszú távú, azaz a Szaharától délre telelő fajok mutatták. Ennek oka, hogy ezekre nem csak az európai, de a közel-keleti és afrikai élőhelyromlás, valamint a klímaváltozás negatív hatásai együttesen és olyan erővel hatnak, amit a fogyatkozó fészkelőpárok már nem tudnak ellensúlyozni. Az olyan eltűnőben lévő madárfajok azonosítása, mint amilyen például a 78%-os (!) állománycsökkenést elszenvedő réti tücsökmadár, azért is fontos, mert ezek a bioindikátor állatok az élőhelyük nagykövet fajaiként segítenek megfoghatóvá és a lakosság felé is kommunikálhatóvá tenni a kedvezőtlen környezeti folyamatokat. Fontos felismerni azt, hogy a negatív élőhelyi változások - a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik az emberi társadalom életminőségét is.

Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) által érintett hazai mezőgazdasági területeken a madárállományok csökkenése kisebb mértékű. Azaz az AKG és különösen a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) természetkímélő gazdálkodási elvárásai (pl.: kaszálatlan sávok meghagyása, madárbarát kaszálási módszerek bevezetése, csökkentett növényvédőszer és műtrágyahasználat, odútelepítés, rovartelelő bakhátak és ízeltlábú búvóhelyek kialakítása) pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére. Ebből az is következik, hogy a Közösségi Agrárpolitika hazánkban bevezetett eszközei közül mindenképpen fenntartásra érdemesek az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és különösen azok speciális, természetvédelmi célú előírásai.


Nem árva, nem beteg! Ne nyúlj hozzá!

A következő hetekben, hónapokban a természetjárók – vagy akár a települések környékén kirándulók is – őzgidákat, szarvasborjakat találhatnak az erdőben vagy a turista- és földutakat szegélyező sűrűkben. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara ezúton hívja fel a figyelmet: a kicsinyekhez semmiképp sem szabad hozzányúlni, mivel az anya nem fogadja vissza őket és ez a pusztulásukat okozhatja! A csülkös vadfajok szaporodási időszakában különösen kell ügyelni a természet háborítatlanságára.
Az őzsuták és a gímszarvas tehenek már május elejétől világra hozhatják a gidákat illetve borjakat, míg a dámborjak jellemzően május végén, június elején születnek. A kicsinyek életük első heteiben nem tudják követni az anyjukat, így amíg az távol van – mert táplálkozik, vagy éppen veszélyt érez – elfekteti őket a bokrokban, bozótban, magas fűben. A kicsinyek ösztönösen próbálnak elbújni (ezt szolgálja a rejtő szín is), meglapulnak, mozdulatlanok maradnak akkor is, ha valaki a közelükbe megy. Ez azonban nem jelenti, hogy betegek, sérültek vagy elárvultak! Semmiképp sem szabad megsimogatni őket, hozzájuk érni, de még környezetük körbejárása sem szerencsés! Az emberszag miatt az anyjuk sorsukra fogja hagyni őket, így vagy éhen fognak pusztulni, vagy ragadozók martalékává válnak.

Amennyiben valaki olyan helyen botlik gidába, borjúba, ahol az vélhetően veszélyben van, az adott területen vadászatra jogosult szervezetet (vadásztársaságot, vállalkozást, erdészetet) értesítheti. Az illetékes hivatásos vadász vagy a vadásztársaság tagja szakszerűen fog tudni gondoskodni az állatról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a megyei kormányhivataltól vagy a legközelebbi település önkormányzatától lehet megtudni.
Fontos tudni, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető törvénykönyv értelmében lopást követ el.


„300X100 BIZTONSÁG”
A POLGÁRŐRSÉG KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI MINTAPROGRAMJA
Budapest XII. kerületében, a közbiztonság erősítésére
és a lakosság biztonságérzetének javítására.


Klímaváltozás hatása a madarakra

Ezzel a címmel olvashattok egy hírt az MME honlapon és a Madárszámlálók oldalán is, amelynek első bekezdéséből idézünk:
„Sok kicsi sokra megy. És mint minden közhely, ez is igaz, hiszen most több tízezer önkéntes sokéves terepi munkája segített hozzá egy nemzetközi kutatócsoportot ahhoz, hogy cikket jelentessenek meg a világ egyik legjelentősebb szaklapja, a Science magazin hasábjain. A 2016. áprilisi számban megjelent cikk az első olyan nagyszabású kutatást közli, mely a madarak segítségével mutatja be, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a biodiverzitásra.”

Miért különösen érdekes nekünk MMM felmérőknek ez a hír és az eredeti cikk?
Azért, mert a vizsgálatban Magyarország is részt vett Dr. Szép Tibor révén, s a kutatásban az MMM adatait is felhasználták. Tehát a terepen végzett számlálásaival minden egyes MMM felmérő hozzájárult ehhez a nagyszabású tudományos eredményhez!
A cikk eredeti címe:
Consistent response of bird populations to climate change on two continents.



A képviselő testület, egyesületünk elnökének, ítélte a Hegyvidéki Közösségépítő Díjat, amit Polgármester Úr, a Március 15.-ei ünnepségen adott át, Woynárovich Andrásnak.
András úgy gondolja, hogy ez a díj nem csak neki szól, így ezúton is köszöni a tagság, elmúlt években végzett kemény munkáját!



Iskolai Közösségi Szolgálat

Egyesületünk egy polgárőr tagjával felkérést teljesítettünk az óbudai Than Károly Ökoiskola Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola meghívására. A téma a középiskolások számára előírt, négy év alatt teljesítendő ötven órányi, Iskolai Közösségi Szolgálat lehetséges módozatainak ismertetése volt a 9. évfolyamosok számára. A programot a tanárok jól előkészítették és a különböző területekről meghívottak egy -egy asztal mellett, forgószínpad szerűen ismertették a diákokkal a náluk végezhető tevékenységeket. A természet és környezetvédelem mellett, nálunk "ifjú polgárőrként" bele kóstolhatnak a fiatalok ebbe a tevékenységbe is. Érdekes élmény volt számomra a 15-éves, ebbe az iskolába járó fiatalok gondolkodásának, jövőképének, vagyis éppen többnyire annak hiányának megismerése. A többségük érdeklődésének sokszor korlátos, vagy inkább egysíkú megnyilvánulása. Sajnos itt is kifuttatják a még meglévő gimnáziumi osztályokat és termelik a "szakközépiskolai" emberanyagot a nemlétező magyar munkahelyek számára. Elképesztő belegondolni, hogy a többnyire nem jómódú szülök gyermekeire mi vár, hogy fognak beillesztődni a felnőttek társadalmába és hogyan, és miből fognak tudni egzisztenciát teremteni. Mi teljesítettük a küldetésünket és úgy láttam, hogy sok fiatal kedvet kapott az előírt munkaórák szép, természeti környezetben való eltöltésére.

Etter Dénes
polgárőr
polgári természetőr





Ajánlja fel Ön is adója 1%-t Egyesületünk részére!
Adószám:
18212529-1-43

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------











---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



{THEMEDISCLAIMER}