Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület:

A Hegyvidék értékeinek megőrzéséért.

Egy ősi indián mondás szerint, a Földet, nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön. Az örökséget, el lehet herdálni, de a kölcsönt vissza kell adni!


"Az ember nem élhet csak emberek között,
Szüksége van a fák társadalmára.
Földet, áldott termőföldet,
csak a fák gyártanak neki.
Nap ellen, eső ellen csak a lombok védik."


/Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban/
"És igyekezzetek a városnak jólétén,
amelybe fogságra küldöttelek titeket
és könyörögjetek érette az Úrnak;
mert annak jóléte lesz a ti jólétetek."


/Jeremiás könyve 29.7./

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Híreink:

Polgári természetőr tanfolyam lesz a DINPI szervezésében december 7.-én szerdán 15 órakor a Sashegyi Látogatóközpontban (XI. kerület Tájék u. 26.)

Mindenképpen látogass el, az aktuális programok menüpontba is.


A lovas turizmus hatása a természeti területek élőhelyeire
és talajára

A lovas, ha kimeríti a természettel harmóniában élő ember fogalmát, nem káros a
természetre. A károkozást a lovas természettől való eltávolodása, hanyagsága, a
lovaglás teljesítménysporttá alakulása, valamint a profitorientáltságú turizmus
megjelenése okozza.
A lovaglás, a lovas turizmus természetbeni károkozása lehet fizikai, kémiai, biológiai
és ökológiai jellegű.
a) Fizikai jellegű károkozás
A terhelés alapja a ló és a talaj kapcsolata. Amennyiben a lovasok fegyelmezetten, a
területen jelenlevő közlekedési utakat veszik igénybe, a károsítás minimális lehet. Ez
egyenes arányban növekszik a csapat létszámának és fegyelmezetlenségének
fokozódásával. Ha a csapat társasági eseményként értelmezi a lovas túrát, az egymás
mellett haladó lovasok, amennyiben az út melletti élőhelyet is igénybe veszik,
hozzájárulnak az élőhely pusztulásához, az útfelület térhódításához az élőhely kárára.
Ezt a folyamatot felgyorsíthatják, ha a lovasok önálló csapásokat alakítanak ki. A ló,
mivel nagy testű és viszonylag erős állat, képes zárt növényzet, csalitos
megbontására. Zavarásával, szaporodási időszakban veszélyezteti a növényzetben
megbúvó szaporulat életben maradását, az élőhelyen kialakított járatokkal egymástól
elszigetelt élőhely foltokat alakíthat ki, amely veszélyezteti az élőhely élővilágát.
A tájban élő lovas mindig a talajállapothoz illő jármódot használ. Ez nem jellemző a
virtusból lovagló, adrenalinra vágyó lovasokra. A talajállapotnak nem megfelelő
jármód fellazítja a talaj felső rétegét. Ezt nagymértékben növelheti a járóképességet
fokozó patkók alkalmazása. A fellazított felsőréteget a szél és a víz könnyen erodálja.
A lovaglás talajon történő károkozásával lejtős terepen a kerékpározáshoz hasonlóan
eróziós folyamatokat indíthat el.

b) Kémiai jellegű károkozás
A ló mint élőlény a természeti területen való mozgása közben székletet és vizeletet
ürít. A lótrágya nagyon magas nitrogéntartalma nagy károkat okoz, a tápanyag és
humuszszegény talajokon kialakult növénypopulációkban, ősgyepeken. A lovaglási
útvonalakon elszórt nagy mennyiségű trágya, mikroélőhelyeket hoz létre, amelyen az
élőhelyre nem jellemző, tápanyag és humuszigényes, idegen, invazív fajok,
gyomnövények telepedhetnek meg. A vízszintes irányú talajvízmozgás, a
mikroélőhelyek terjedését, az eredeti populáció pusztulását eredményezhetik.
A kémiai károkozás csökkenthető a lovak etetés utáni megfelelő, pihenési emésztési
idejének biztosításával, illetve a tereplovaglás előtti karámban való lovaglásával.
Ilyenkor a ló az intenzív mozgás megkezdésekor a lovarda területén ürít.
c)Biológiai jellegű károkozás
A ló takarmányozásánál elég erősen visszaszorult a helyben gyűjtött széna aránya,
helyette más termőhelyen begyűjtött, bálázott széna etetése került előtérbe. A ló
fogazata és emésztőrendszere nem képes a bejutott növényi szaporító szervek
(magok) maradéktalan feldolgozására. Ez fokozottan igaz, ha a ló etetés után rövid
idővel újra felnyergelésre kerül és intenzív mozgásra késztetik. Ennek következtében
nem zárható ki, hogy a ló természeti területen a trágyájával idegen helyről származó
gyommagvakat, invazív fajok szaporító képleteit juttatja a területre csírázó képes
állapotban. Ez ugyancsak fennáll a területre való kijárás előtti patatisztítás és
farokszőrzet alapos kifésülésének elmaradására esetén. Megállapítható, hogy a ló
farokszőrzete, kiválóan alkalmas invazív gyomok magjainak egyik területről a másikra
való áthurcolására.
d) Ökológiai jellegű károkozás
Kedvelt mozzanata a lovas túrának a gyepeken történő szabad vágta. A lovas
ilyenkor a lovat természetellenes mozgásra készteti, ezért az állat a sebesség miatt
nem tud figyelni a talajon levő élőlényekre. A ló patája elpusztíthatja a földön
fészkelő madarak fészkeit, tojásait, fiatal fiókáit és más talajon élő élőlényeket, mert
a „megriasztott” lovak patája elől a kistestű állatok, fészken ülő madarak, hüllők,
rovarok nem tudnak elmenekülni. Ez a károsítás normális mozgás során nem fordul
elő.



Szemérem sértő sikeres elfogása
Május 5.-én csütörtökön a délutáni órákban került sor a BRFK XII. kerületi Rendőrkapitányság Körzeti Megbízotti (KMB) alosztály szervezésében egy közös rendőr – polgárőr akcióra, a hegyvidéki Természet és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület részéről négy polgárőr vett részt a munkában. A cél egy a XII. került Hegyvidéken garázdálkodó szeméremsértő személy felderítése és elfogása volt. Az akciót a KMB alosztály vezetője irányította. A polgárőrök feladata az egyik kerületünkben haladó BKV busz vonalán a járatok ellenőrzése, illetve a végállomás környékének megfigyelése volt. A kapott személyleírás, és fénykép alapján az egyesület két polgárőre az egyik buszon felismerte a személyt, azonnal riasztották az akció irányítóját. A polgárőrök a rendőrök megérkezéséig szemmel tartották a személyt. A KMB alosztály vezetője egyik kollégájával az egyik következő megállóban utolérte a buszt és szintén felszálltak a buszra. Amikor a személy leszállt a buszról a rendőrök igazoltatták, és megtörtént az elfogás.


Továbbra is csökken a hazai mezőgazdasági területek madárvilága

Magyarország sem kerülte el a nagyüzemi mezőgazdaság globálisan megfigyelhető élőhely átalakításának negatív hatásait, ami nálunk a 2004-es EU csatlakozásunkat követően erősödött fel. Az adatok alapján az agrárélőhelyekhez kötődően vizsgált fajok többségét 2005-ig állandó állományadatok jellemezték, az ezt követő tíz évben viszont ezek csökkenő tendenciát mutatnak, 2010-2012 közötti legalacsonyabb értékekkel.

Az európai uniós állománytrendekhez hasonlóan a mezőgazdasági területek fogyatkozó madárfajai közül a legjelentősebb csökkenést hazánkban is a hosszú távú, azaz a Szaharától délre telelő fajok mutatták. Ennek oka, hogy ezekre nem csak az európai, de a közel-keleti és afrikai élőhelyromlás, valamint a klímaváltozás negatív hatásai együttesen és olyan erővel hatnak, amit a fogyatkozó fészkelőpárok már nem tudnak ellensúlyozni. Az olyan eltűnőben lévő madárfajok azonosítása, mint amilyen például a 78%-os (!) állománycsökkenést elszenvedő réti tücsökmadár, azért is fontos, mert ezek a bioindikátor állatok az élőhelyük nagykövet fajaiként segítenek megfoghatóvá és a lakosság felé is kommunikálhatóvá tenni a kedvezőtlen környezeti folyamatokat. Fontos felismerni azt, hogy a negatív élőhelyi változások - a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik az emberi társadalom életminőségét is.

Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) által érintett hazai mezőgazdasági területeken a madárállományok csökkenése kisebb mértékű. Azaz az AKG és különösen a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) természetkímélő gazdálkodási elvárásai (pl.: kaszálatlan sávok meghagyása, madárbarát kaszálási módszerek bevezetése, csökkentett növényvédőszer és műtrágyahasználat, odútelepítés, rovartelelő bakhátak és ízeltlábú búvóhelyek kialakítása) pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére. Ebből az is következik, hogy a Közösségi Agrárpolitika hazánkban bevezetett eszközei közül mindenképpen fenntartásra érdemesek az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és különösen azok speciális, természetvédelmi célú előírásai.


Nem árva, nem beteg! Ne nyúlj hozzá!

A következő hetekben, hónapokban a természetjárók – vagy akár a települések környékén kirándulók is – őzgidákat, szarvasborjakat találhatnak az erdőben vagy a turista- és földutakat szegélyező sűrűkben. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara ezúton hívja fel a figyelmet: a kicsinyekhez semmiképp sem szabad hozzányúlni, mivel az anya nem fogadja vissza őket és ez a pusztulásukat okozhatja! A csülkös vadfajok szaporodási időszakában különösen kell ügyelni a természet háborítatlanságára.
Az őzsuták és a gímszarvas tehenek már május elejétől világra hozhatják a gidákat illetve borjakat, míg a dámborjak jellemzően május végén, június elején születnek. A kicsinyek életük első heteiben nem tudják követni az anyjukat, így amíg az távol van – mert táplálkozik, vagy éppen veszélyt érez – elfekteti őket a bokrokban, bozótban, magas fűben. A kicsinyek ösztönösen próbálnak elbújni (ezt szolgálja a rejtő szín is), meglapulnak, mozdulatlanok maradnak akkor is, ha valaki a közelükbe megy. Ez azonban nem jelenti, hogy betegek, sérültek vagy elárvultak! Semmiképp sem szabad megsimogatni őket, hozzájuk érni, de még környezetük körbejárása sem szerencsés! Az emberszag miatt az anyjuk sorsukra fogja hagyni őket, így vagy éhen fognak pusztulni, vagy ragadozók martalékává válnak.

Amennyiben valaki olyan helyen botlik gidába, borjúba, ahol az vélhetően veszélyben van, az adott területen vadászatra jogosult szervezetet (vadásztársaságot, vállalkozást, erdészetet) értesítheti. Az illetékes hivatásos vadász vagy a vadásztársaság tagja szakszerűen fog tudni gondoskodni az állatról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a megyei kormányhivataltól vagy a legközelebbi település önkormányzatától lehet megtudni.
Fontos tudni, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető törvénykönyv értelmében lopást követ el.


„300X100 BIZTONSÁG”
A POLGÁRŐRSÉG KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI MINTAPROGRAMJA
Budapest XII. kerületében, a közbiztonság erősítésére
és a lakosság biztonságérzetének javítására.


Klímaváltozás hatása a madarakra

Ezzel a címmel olvashattok egy hírt az MME honlapon és a Madárszámlálók oldalán is, amelynek első bekezdéséből idézünk:
„Sok kicsi sokra megy. És mint minden közhely, ez is igaz, hiszen most több tízezer önkéntes sokéves terepi munkája segített hozzá egy nemzetközi kutatócsoportot ahhoz, hogy cikket jelentessenek meg a világ egyik legjelentősebb szaklapja, a Science magazin hasábjain. A 2016. áprilisi számban megjelent cikk az első olyan nagyszabású kutatást közli, mely a madarak segítségével mutatja be, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a biodiverzitásra.”

Miért különösen érdekes nekünk MMM felmérőknek ez a hír és az eredeti cikk?
Azért, mert a vizsgálatban Magyarország is részt vett Dr. Szép Tibor révén, s a kutatásban az MMM adatait is felhasználták. Tehát a terepen végzett számlálásaival minden egyes MMM felmérő hozzájárult ehhez a nagyszabású tudományos eredményhez!
A cikk eredeti címe:
Consistent response of bird populations to climate change on two continents.



A képviselő testület, egyesületünk elnökének, ítélte a Hegyvidéki Közösségépítő Díjat, amit Polgármester Úr, a Március 15.-ei ünnepségen adott át, Woynárovich Andrásnak.
András úgy gondolja, hogy ez a díj nem csak neki szól, így ezúton is köszöni a tagság, elmúlt években végzett kemény munkáját!



Iskolai Közösségi Szolgálat

Egyesületünk egy polgárőr tagjával felkérést teljesítettünk az óbudai Than Károly Ökoiskola Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola meghívására. A téma a középiskolások számára előírt, négy év alatt teljesítendő ötven órányi, Iskolai Közösségi Szolgálat lehetséges módozatainak ismertetése volt a 9. évfolyamosok számára. A programot a tanárok jól előkészítették és a különböző területekről meghívottak egy -egy asztal mellett, forgószínpad szerűen ismertették a diákokkal a náluk végezhető tevékenységeket. A természet és környezetvédelem mellett, nálunk "ifjú polgárőrként" bele kóstolhatnak a fiatalok ebbe a tevékenységbe is. Érdekes élmény volt számomra a 15-éves, ebbe az iskolába járó fiatalok gondolkodásának, jövőképének, vagyis éppen többnyire annak hiányának megismerése. A többségük érdeklődésének sokszor korlátos, vagy inkább egysíkú megnyilvánulása. Sajnos itt is kifuttatják a még meglévő gimnáziumi osztályokat és termelik a "szakközépiskolai" emberanyagot a nemlétező magyar munkahelyek számára. Elképesztő belegondolni, hogy a többnyire nem jómódú szülök gyermekeire mi vár, hogy fognak beillesztődni a felnőttek társadalmába és hogyan, és miből fognak tudni egzisztenciát teremteni. Mi teljesítettük a küldetésünket és úgy láttam, hogy sok fiatal kedvet kapott az előírt munkaórák szép, természeti környezetben való eltöltésére.

Etter Dénes
polgárőr
polgári természetőr





Ajánlja fel Ön is adója 1%-t Egyesületünk részére!
Adószám:
18212529-1-43

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------











---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



{THEMEDISCLAIMER}